Villanypásztorok
A villanypásztor egyszerű elven működik: a készülék rövid, magasfeszültségű impulzusokat küld a vezetékbe, az áramkör pedig a talajon keresztül záródik. Az állat megérinti a huzalt, az impulzus áthalad a testén a földbe, és a földelőrudakon keresztül visszatér a készülékhez.
Miből áll egy rendszer
Hat elem, és mindegyiknek megvan a maga szerepe:
1. A készülék (impulzusgenerátor) – a rendszer szíve. A teljesítménye joule-ban (J) kifejezve határozza meg, milyen hosszú kerítést képes ellátni, és mennyire jól „üti át” a növényzetet. A táplálás történhet hálózatról, akkumulátorról vagy napelemről.
2. A vezeték – zsinór, kötél, szalag, huzal vagy háló. Két szempontban különböznek: mekkora mechanikai terhelést bírnak (kg), és mennyire jól vezetnek (Ω/m).
3. A szigetelők – távol tartják a vezetéket az oszloptól. Nélkülük az impulzus az oszlopon keresztül a földbe szivárog, és a kerítés nem működik.
4. Az oszlopok – műanyag a mobil kerítésekhez, acél, üvegszál vagy T-oszlop az állandó kerítésekhez.
5. A földelés – a talajba levert fémrudak, amelyek zárják az áramkört. A villanypásztor legtöbbször itt veszít.
6. A tartozékok – csatlakozók a toldásokhoz, kapufogantyúk és kapuszigetelők, összekötő kábelek, teszter.
Aki először vásárolja külön az alkatrészeket, általában az 5-ös vagy a 6-os pontról feledkezik meg. Erre valók a teljes készletek, amelyekben minden egymáshoz van méretezve.
Hogyan tervezzünk kerítést: öt lépésben
1. Mérjük le a kerület hosszát, és döntsük el a sorok számát. A sorok száma az állatfajtól függ: 1–2 szarvasmarhánál, 2–3 lovaknál, 3–5 juhoknál, kecskéknél és kutyáknál, 4–5 vadállatoknál.
Kerület × sorok száma = a szükséges zsinórhossz. Figyelem: egy 300 méteres kerület három sorral 1000 m vezetéket igényel, nem 300 métert!
2. Válasszuk ki a vezetéket. A zsinór az univerzális megoldás. A szalag látszik a legjobban – lovaknál ez a jó választás. A kötél a huzal után a legjobban bírja mechanikailag – vadállatoknál. A huzal vezet a legjobban – hosszú, állandó szakaszokon. A háló a kész megoldás szárnyasokhoz, nyulakhoz, juhokhoz és kecskékhez.
3. Méretezzük a készüléket. Vegyük a vezeték teljes hosszát, és duplázzuk meg tartaléknak a növényzet és a veszteségek miatt. A gyártók által megadott maximális hosszúságok ideális körülményekre vonatkoznak; terepen számoljunk ezek egyharmadával–felével.
4. Válasszuk ki a táplálást. 230 V-os hálózat, ha a kerítés állandó és van áram. Akkumulátor, ha a nyomvonal áthelyezhető. Napelem, ha nem jutunk gyakran a kerítéshez.
5. Ne spóroljunk a földelésen. Minél erősebb a készülék, annál több rúd kell, egymástól távol, olyan helyen, amely nedves marad. Egy 10 J-os készülék gyenge földeléssel rosszabbul működik, mint egy 3 J-os rendes földeléssel.
A leggyakoribb öt hiba
Túl kevés zsinór. A kerület alapján vásárolják, nem a sorok száma alapján.
Elégtelen földelés. A teszter feszültséget mutat a vezetéken, az állatok mégis átmennek a kerítésen. Az áramkör nem záródik.
Csomózással készített toldások. A zsinór és a szalag nem vezető szintetikus szál, beépített fémszálakkal – a csomó nem biztosít érintkezést. Használjunk csatlakozókat.
Soros szigetelők a sarkokban. Ott a vezeték a teljes nyomvonal erejével oldalra húz; egy soros szigetelő nem bírja.
Növényzet a vezetéken. Az összes közül ez fogyasztja a legtöbb energiát. A nedves fű a feszültséget a töredékére csökkentheti, akkumulátoros táplálásnál pedig többszörösen gyorsabban meríti le az akkumulátort.
Az ellenőrzés: az egyetlen dolog, ami valóban számít
A villanypásztor ugyanúgy néz ki, akár működik, akár nem. Egy villanypásztor-teszter keveset kerül, és az egyetlen módja annak, hogy megbizonyosodjunk a működésről.
Irányértékek: 2 kV alatt a kerítés nem működik; a legtöbb alkalmazáshoz 6–10 kV az ajánlott tartomány; vadállatok és dús növényzet esetén 10 kV felett.
Ellenőrizzük hetente a vegetációs időszakban, és minden vihar után.
Mit találunk ebben a kategóriában
- Villanypásztor készülékek – akkumulátoros, 230 V-os hálózati vagy napelemes táplálással, valamint tápellátási tartozékok
- Teljes készletek – háziállatokhoz és vadállatokhoz
- Vezetékek – zsinór, kötél, szalag, huzal, háló
- Szigetelők – soros, sarok- és kapuszigetelők
- Oszlopok – műanyag, szögacél, üvegszál, T-oszlop, valamint a teljes T-oszlopos rendszer
- Tartozékok – csatlakozók, kapualkatrészek, kábelek, teszterek, szerelő- és földelőeszközök
Gyakori kérdések
Hogyan működik a villanypásztor?
A készülék rövid, magasfeszültségű impulzusokat állít elő, és a vezetékbe küldi őket. Amikor az állat megérinti a huzalt, az impulzus áthalad a testén a talajba, és a földelőrudakon keresztül visszatér a készülékhez, ezzel zárva az áramkört. Az impulzus éppen azért rövid, hogy erősen érezhető legyen, de ne legyen veszélyes. A kerítés szerepe nevelő jellegű: az állat megtanulja, hogy tartsa a távolságot.
Miből áll egy villanypásztor?
Hat elemből: az impulzusokat előállító készülékből, a vezetékből (zsinór, kötél, szalag, huzal vagy háló), a vezetéket az oszloptól távol tartó szigetelőkből, az oszlopokból, az áramkört záró földelésből, valamint a tartozékokból – csatlakozók, kapualkatrészek, kábelek és teszter. Az első öt bármelyikének hiánya működésképtelenné teszi a kerítést.
Mennyi zsinórra van szükségem a kerítésemhez?
Szorozzuk meg a nyomvonal kerületét a vezetéksorok számával, majd adjunk hozzá 5–10%-ot a feszítésekre, sarkokra és a kapuknál való átvezetésekre. Egy 300 méteres nyomvonal három sorral nagyjából 1000 méter vezetéket igényel, nem 300-at. A sorok száma az állatfajtól függ: 1–2 szarvasmarhánál, 2–3 lovaknál, 3–5 juhoknál, kecskéknél és kutyáknál, 4–5 vadállatoknál.
Mekkora teljesítményű készülékre van szükségem?
Számoljuk ki a vezeték teljes hosszát, és duplázzuk meg tartaléknak a növényzet és a veszteségek miatt. Tájékoztató jelleggel: 0,25–0,5 J kisebb kifutókhoz, például kutya- vagy szárnyasketrecekhez, 1–2 J háztáji gazdaságokhoz, 3–5 J kilométeres nyomvonalú, átlagos gazdaságokhoz, és 7–10 J hosszú nyomvonalakhoz, dús növényzethez vagy vadállatokhoz.
Miért mennek át az állatok a kerítésen, ha a teszter feszültséget mutat?
Szinte mindig a földelés miatt. Az áramkör a talajon keresztül záródik: ha a talaj száraz, homokos vagy fagyott, az impulzus nem jut vissza a készülékhez, az állat nem érzi az áramütést, bár a vezetéken van feszültség. Használjunk több földelőrudat, egymástól távol, olyan helyen, amely nedves marad. Minél erősebb a készülék, annál komolyabb földelésre van szükség.
Mekkora feszültséggel kell rendelkeznie egy villanypásztornak?
A működési küszöb körülbelül 2 kV – ez alatt az érték alatt az állatok megállás nélkül átmennek. A legtöbb alkalmazáshoz a vezetéken mért 6–10 kV az ajánlott, vadállatoknál, dús növényzetnél vagy hosszú kerítéseknél pedig 10 kV felett. Az értéket a vezetéken kell mérni teszterrel, nem a készülék kapcsain.
Megéri a teljes készlet, vagy külön vegyem az alkatrészeket?
Ha ez az első villanypásztora, a teljes készlet a biztos választás: az alkatrészek egymáshoz vannak méretezve, a készlet pedig a sarokszigetelőket, a csatlakozókat és a földelőrudat is tartalmazza – éppen azokat az elemeket, amelyeket a kezdők kihagynak. Az alkatrészek külön vásárlásának akkor van értelme, ha egy meglévő rendszert bővít, vagy ha egy részük már megvan.
Melyik vezetéket válasszam?
A zsinór az univerzális megoldás, a legtöbb helyzetben megfelel. A szalag látszik a legjobban, ezért lovaknál ez a természetes választás. A kötél mechanikailag nagyon jól bírja, ezért vadállatoknál és szélnek kitett nyomvonalakon használják. A horganyzott huzal vezet a legjobban, hosszú és állandó kerítésekhez való. A háló a kész megoldás szárnyasokhoz, nyulakhoz, juhokhoz és kecskékhez.
Milyen gyakran kell ellenőrizni a kerítést?
A vegetációs időszakban hetente, mert a vezetékre nőtt fű a feszültségesés leggyakoribb oka, emellett viharok vagy erős szél után is. A vegetációs időszakon kívül elég két-három hetente ellenőrizni. A villanypásztor ugyanúgy néz ki, akár működik, akár nem – a teszter az egyetlen módja annak, hogy megbizonyosodjunk róla.
Veszélyes a villanypásztor?
Nem, ha szabványnak megfelelő berendezéseket használunk. Az impulzus rövid és korlátozott, éppen azért, hogy erősen érezhető legyen anélkül, hogy kárt okozna – az állatokban és az emberekben egyaránt. Kapuknál mindig szigetelt fogantyút használjunk, jelöljük a nyomvonalat figyelmeztető táblákkal ott, ahol emberek is elhaladhatnak, és tartsuk be a gyártó szerelési utasításait.
