Villanypásztor szalagok
A szalag olyan problémát old meg, amelyet a zsinór nem tud: láthatóvá teszi a kerítést. Egy 10 vagy 20 milliméter széles felület távolról is látszik, mozgás közben és borult időben is – pontosan az, amire egy nekifutó, nem figyelő állatnak szüksége van.
Ezért a szalag a klasszikus választás lovakhoz, de minden olyan nyomvonalhoz is, ahol a kerítésnek feltűnőnek kell lennie: karámokhoz, megközelítési utak melletti ideiglenes kerítésekhez, forgalmas területek elhatárolásához.
Lapos szalaggá szőtt műszálakból áll, a teljes hosszon beépített vezető fémszálakkal.
10 mm vagy 20 mm
- 10 mm – jó láthatóság, kevesebb anyag, kisebb szélállóság. Karámokhoz és rövid–közepes nyomvonalakhoz való.
- 20 mm – maximális láthatóság és nagyobb mechanikai szilárdság (90 kg a 60 kg-mal szemben). Természetes választás lovaknál és olyan nyomvonalakon, ahol a szalagnak messziről látszania kell.
A széles szalag kompromisszuma a szél. A 20 mm-es szalag felülete jelentős, ezért szelet fog, és terheli a szigetelőket és az oszlopokat is. Nagyon kitett nyomvonalakon egy keskeny szalag vagy egy kötél praktikusabb lehet.
Figyelem: 11 Ω/m a 0,4 Ω/m-rel szemben
A kategória nagyon eltérő vezetőképességű szalagokat tartalmaz, és a különbség több mint húszszoros:
- 0,4–0,45 Ω/m – jó vezetőképesség. A kerítés maximális hossza 9000–11 000 m-re nő.
- 11 Ω/m – csökkent vezetőképesség. A kerítés maximális hossza nagyjából 400 m-re esik.
Ez nem az anyag minőségének, hanem a rendeltetésnek a különbsége: a 11 Ω/m-es szalag rövid nyomvonalakra, kis karámokhoz, ideiglenes kerítésekhez készült. Hosszú kerítésen használva a feszültség a vég előtt elvész.
Mindig a kerítés maximális hosszát ellenőrizzük, ne csak a tekercs hosszát. Két, szélességben és hosszban látszólag azonos termék 400 m, illetve 11 000 m kerítést is kiszolgálhat.
A szalag felszerelése
A szalag néhány dolgot másként kíván, mint a zsinór:
- Szalagszigetelők – a vékony zsinórhoz valók nem tartják megfelelően, és az élén megsérthetik. A szalagszigetelőknek széles csatornájuk van, a szélességhez illeszkedően.
- Ne csavarjuk meg a szalagot – a megcsavart szalag elveszti a vizuális előnyét, és az érintkezési pontoknál gyorsabban kopik.
- Mérsékelt feszítés – a szalagot nem feszítjük úgy, mint a huzalt. Túl szorosan a szigetelőknél deformálódik és idővel felmondja a szolgálatot; túl lazán lobog a szélben.
- Toldás szalagcsatlakozókkal – a csatlakozóknak a szövetben lévő összes fémszállal érintkezniük kell, nem csak néhánnyal.
A toldás: miért még súlyosabb a csomó a szalagnál
Szalagnál a csomózás nagyobb gond, mint zsinórnál. A fémszálak a teljes szélességben el vannak osztva, a csomó pedig rendezetlen csomóba gyűri őket: egyesek elszakadnak, mások semmit sem érintenek. Az eredmény egy toldás, amely jól néz ki, és rosszul vezet, a probléma pedig csak később jelentkezik, megmagyarázhatatlan feszültségesésként.
Használjunk szalagcsatlakozókat, amelyeknek az érintkezési felülete a teljes szélességet lefedi.
Gyakori kérdések
Miért használnak szalagot a lovaknál?
A láthatóság miatt. Egy 10 vagy 20 milliméter széles szalag távolról is látszik, mozgás közben és borult időben is, ellentétben a vékony zsinórral. A lovak megijednek, és anélkül futhatnak a kerítésnek, hogy észrevennék; a jól látható szalag segít nekik megtanulni a határt, és csökkenti a sérülés kockázatát. Lovakhoz általában a 20 mm-es szalagot ajánljuk.
Melyik szélességet válasszam: 10 mm-t vagy 20 mm-t?
A 10 mm-es szalag jó láthatóságot ad, kevesebb anyagot használ és kevesebb szelet fog – karámokhoz és rövid–közepes nyomvonalakhoz való. A 20 mm-es szalag láthatósága maximális, mechanikai szilárdsága nagyobb, 90 kg a 60 kg-mal szemben, ezért természetes választás lovaknál. Cserébe a nagyobb felület szelet fog, és jobban terheli a szigetelőket és az oszlopokat.
Miért van egyes szalagoknál 11 Ω/m, másoknál 0,4 Ω/m?
Rendeltetésbeli különbség, nem minőségi. A 0,4–0,45 Ω/m-es szalagok vezetőképessége jó, és 9000–11 000 méteres kerítéseket szolgálnak ki. A 11 Ω/m-es szalagok rövid nyomvonalakra valók – kis karámokhoz, ideiglenes kerítésekhez –, a kerítés maximális hossza pedig nagyjából 400 méterre esik. Mindig a kerítés maximális hosszát ellenőrizzük, ne csak a tekercs hosszát.
1000 m szalagra van szükségem. Léteznek ilyen hosszú tekercsek?
Az elérhető tekercsek 200 és 500 méteresek, tehát 1000 méterhez két 500 m-es tekercset használjunk. Fontos, hogy a toldás szalagcsatlakozóval készüljön, nem csomózással. Ellenőrizzük azt is, hogy a választott szalag kerítésmaximális hossza fedezi-e a nyomvonalunkat – a 11 Ω/m-es szalagoknál ez az érték nagyjából 400 méter.
Használhatok hagyományos szigetelőket a szalaghoz?
Nem. A vékony zsinórhoz való szigetelők nem tartják megfelelően a szalagot, és az élén megsérthetik, ahol a fémszálak elszakadnak. Használjunk szalagszigetelőket, amelyeknek széles csatornájuk van, a szélességhez illeszkedően. Sarkoknál és végeknél a szalaghoz való feszítőszigetelőket használjuk.
Hogyan kell helyesen toldani két szalagvéget?
Szalagcsatlakozóval, amely a teljes szélességben érintkezik. A csomózás különösen problémás a szalagnál: a fémszálak a teljes szélességben el vannak osztva, a csomó pedig rendezetlenül összegyűri őket – egyesek elszakadnak, mások semmit sem érintenek. Az eredmény egy jól kinéző, de rosszul vezető toldás, a probléma pedig később jelentkezik, megmagyarázhatatlan feszültségesésként.
Mennyire kell megfeszíteni a szalagot?
Mérsékelten. A szalagot nem feszítjük úgy, mint a huzalt: túl szorosan a szigetelőknél deformálódik és idővel felmondja a szolgálatot; túl lazán lobog a szélben és kopik az érintkezési pontoknál. Kerüljük a szalag megcsavarását is – a megcsavart szalag elveszti a vizuális előnyét, és gyorsabban kopik.
Bírja a szalag a szelet?
A szalag nagy felülete szelet fog, ez pedig terheli a szigetelőket és az oszlopokat, főként a 20 mm-es szélességnél. Nagyon kitett nyomvonalakon – nyílt terepen, dombgerincen – egy keskeny szalag vagy egy kötél praktikusabb megoldás lehet. Győződjünk meg róla, hogy az oszlopok kellően stabilan állnak, és a szigetelők helyesen vannak méretezve.
