Villanypásztor kötelek
A kötél az a vezeték, amelyet akkor választunk, amikor a hagyományos zsinór nem bírja. A 330 vagy 590 kg-os szakítószilárdságával – szemben a zsinór 95–130 kg-jával – olyan igénybevételt is elvisel, amelynek más vezetékek nem állnak ellen: a kerítésnek dőlő nagy állatokat, az erős szelet kitett nyomvonalakon, a lehullott ágakat, a havat.
Fonott műszálakból áll, amelyekbe vezető fémszálak vannak beépítve. A zsinórnál vastagabb és sűrűbb fonat adja egyszerre a mechanikai szilárdságot és a jóval jobb láthatóságot.
Mikor érdemes kötelet választani zsinór helyett
- Lovak – megijednek, nekidőlnek, néha nagy sebességgel mennek neki a kerítésnek. A kötél jól látszik, és nem enged az első ütközésre.
- Vadállatok – vaddisznók, medvék, szarvasok. Teljes erővel ütköznek a kerítésnek, gyakran előre meg sem látva.
- Széllel szemben kitett nyomvonalak – dombon, nyílt terepen, ahol a vezetéket folyamatosan terheli a szél.
- Állandó kerítések – ahol nem akarunk minden vihar után javítani.
- Sarkok és erősen megfeszített szakaszok – a kötél a feszítést jóval jobban tűri.
Figyeljünk az elektromos ellenállásra: nagy különbségek ugyanazon a kategórián belül
Itt könnyű hibázni. A kategóriában lévő kötelek 0,33 Ω/m-től 2,3 Ω/m-ig terjednek – ez majdnem hétszeres különbség.
- 0,33–0,4 Ω/m – nagyon jó vezetőképesség, hosszú nyomvonalakhoz. A kerítés maximális hossza 10 000–12 000 m-ig nő.
- 0,65 Ω/m – kompromisszum közepes nyomvonalakhoz.
- 2,3 Ω/m – csökkent vezetőképesség. Rövid nyomvonalakon jól működik, de hosszú kerítésen az összeadódó veszteség jelentőssé válik.
A mechanikai és az elektromos ellenállás egymástól független. Egy 590 kg-os kötél lehet 0,4 Ω/m-es vagy 2,3 Ω/m-es is – mechanikailag ugyanolyan szilárd, elektromosan viszont teljesen más. Mindkét értéket ellenőrizzük, ne csak a kilogrammokat.
Mennyi kötélre van szükségünk
A számítás ugyanaz, mint bármely vezetéknél:
- Mérjük le a nyomvonal kerületét.
- Szorozzuk meg a sorok számával.
- Adjunk hozzá 5–10%-ot a feszítésekre, sarkokra és a kapuknál való átvezetésekre.
Lovaknál általában két-három sort szerelünk fel; vadállatoknál háromtól ötig.
Toldások és feszítés
A kötélnek ugyanaz a csapdája, mint a zsinórnak, csak nagyobb a tét: a csomó nem elektromos kapcsolat. A műszálak nem vezetnek, vastag fonatnál pedig a fémszálak még nehezebben állnak egy vonalba. Használjunk erre szolgáló csatlakozókat.
A feszítéshez: a kötél jól tűri a megfeszítést, de a vastagságához méretezett szigetelőkre van szüksége – a vékony zsinórhoz való szigetelők nem tartják megfelelően. Sarkokon és végeken feszítőszigetelőket használjunk, ne hagyományos soros szigetelőket.
Gyakori kérdések
Mikor válasszak kötelet a hagyományos zsinór helyett?
A kötelet akkor választjuk, ha a vezetéket mechanikai igénybevétel éri: lovaknál, amelyek nekidőlnek a kerítésnek vagy nagy sebességgel mennek neki, vadállatoknál, például vaddisznóknál és medvéknél, szélnek kitett nyomvonalakon és állandó kerítéseknél, ahol nem szeretnénk gyakori javításokat. A 330 vagy 590 kg-os szakítószilárdság jóval meghaladja a hagyományos zsinórét, amely 95 és 130 kg között van.
Mit jelent a 330 kg és az 590 kg?
A szakítószilárdságot jelentik – azt az erőt, amelyet a kötél elvisel, mielőtt mechanikailag felmondja a szolgálatot. Minél nagyobb az érték, annál jobban tűri a vezeték az állatok ütközését, az erős feszítést és a szél vagy a lehullott ágak terhelését. Összehasonlításul: a hagyományos villanypásztor-zsinór 95 és 130 kg között van.
Miért különbözik két, azonos mechanikai szilárdságú kötél vezetőképessége?
Mert a mechanikai és az elektromos ellenállás egymástól független. A szakítószilárdság a műszálaktól és a fonattól függ, a vezetőképesség pedig a beépített fémszálak számától és típusától. Egy 590 kg-os kötél lehet 0,4 Ω/m-es vagy 2,3 Ω/m-es is – mechanikailag ugyanolyan szilárd, elektromosan viszont teljesen más. Mindig mindkét értéket ellenőrizzük.
Milyen elektromos ellenállásra van szükségem?
A nyomvonal hosszától függ. A 0,33–0,4 Ω/m-es értékek nagyon jó vezetőképességet adnak, és legfeljebb 10 000–12 000 méteres kerítéseket tesznek lehetővé. A 0,65 Ω/m-es változat kompromisszum közepes nyomvonalakhoz. A 2,3 Ω/m-es kötelek rövid nyomvonalakon jól működnek, de hosszú kerítésen az összeadódó feszültségveszteség jelentőssé válik.
Használhatok hagyományos szigetelőket a kötélhez?
Nem mindig. A kötél átmérője jóval nagyobb a vékony zsinórénál, és a zsinórhoz méretezett szigetelők nem tartják megfelelően. Használjunk a kötél átmérőjéhez illő szigetelőket, sarkokon és végeken pedig feszítőszigetelőket, ne hagyományos soros szigetelőket.
Összeköthetem a kötél két végét csomózással?
Nem ajánlott. A zsinórhoz hasonlóan a kötél is nem vezető műszálakból áll, amelyekbe fémszálak vannak beépítve. A csomó nem biztosítja az impulzus átviteléhez szükséges fém-fém érintkezést, vastag fonatnál pedig a fémszálak még nehezebben állnak egy vonalba. Az eredmény feszültségveszteség a toldás pontján. Használjunk erre szolgáló csatlakozókat.
Alkalmas a kötél lovakhoz?
Igen, a lovak egyik legjobb megoldása. A vastagságának és a kontrasztos színeknek köszönhetően jól látszik, a nagy mechanikai szilárdság pedig azt jelenti, hogy nem enged, ha az állat nekidől a kerítésnek, vagy nagy sebességgel megy neki. Lovakhoz általában két-három sort szerelünk. Még jobban látható alternatíva a villanypásztor-szalag.
Mennyi kötélre van szükségem?
Mérjük le a nyomvonal kerületét, szorozzuk meg a felszerelendő sorok számával, majd adjunk hozzá 5–10%-ot a feszítésekre, sarkokra és a kapuknál való átvezetésekre. Lovaknál általában két-három sort használunk, vadállatoknál háromtól ötig. Egy 300 méteres nyomvonal három sorral nagyjából 1000 méter kötelet igényel.
