Villanypásztor készletek vadállatok ellen
Egy háziállat megérinti a kerítést, összerezzen és visszahúzódik. A vaddisznó nekifut, és észre sem veszi. Ez a különbség határoz meg mindent, ami ezután jön: a készülék teljesítményét, a sorok számát, a vezeték szilárdságát és a földelés komolyságát.
A villanypásztor készletek ebben a kategóriában vaddisznókra, medvékre, szarvasokra és őzekre vannak méretezve, továbbá külön összeállítások vannak méhészetekhez.
Miért nem megfelelő a háziállatokhoz való készlet
Három ok, mind gyakorlati:
Az állat nem ismeri előre. A tanyasi állat a kerítés mellett él, és ismeri azt. A vaddisznó először éjjel, mozgás közben találkozik vele. Az impulzusnak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy már egyetlen érintkezés is elrettentő legyen.
A szőr és a bőr szigetel. A medvénél és a vaddisznónál a szőr- és zsírréteg jelentősen csökkenti a hatást. Innen a nagyobb teljesítmények: 4,5–7,2 J.
A mechanikai igénybevétel sokkal nagyobb. A kerítés ütéseket kap, nem érintéseket. A vezetéknek és a szigetelőknek el kell viselniük a becsapódást, a vezetéknél pedig fokozott mechanikai szilárdság ajánlott.
Hány sor és milyen magasságban
Az alapszabály: az első sor alacsonyan, a többi az állat mellmagasságában.
- Vaddisznók – 3–4 sor, az első nagyon közel a talajhoz (a vaddisznó alatta bújik át, nem fölötte ugrik). Az alsó sor a legfontosabb.
- Medvék – 4–5 sor, kis távolságokkal egymás között. A medve mászik és nyom; a kerítésnek „sűrűnek” kell lennie.
- Szarvasok és őzek – magasabb sorok, mert átugranak. Itt az összmagasság többet számít, mint a sűrűség.
A földelés dönti el, hogy működik-e
Itt vész el a legtöbbször a vadállatok elleni kerítés.
Az áramkör a talajon keresztül záródik: az állat megérinti a huzalt, az impulzus áthalad a testén a földbe, és vissza kell jutnia a készülékhez. Ha a talaj száraz vagy fagyott, az impulzus nem tér vissza – az állat semmit sem érez, bár a teszter feszültséget mutat a vezetéken.
Az ebbe a kategóriába tartozó erős készülékeknél használjunk több földelőrudat, egymástól távol, olyan területen, amely nedves marad. A teljes készlet tartalmaz földelőrudat; hosszú nyomvonalaknál tegyünk hozzá még egyet-kettőt.
Készletek méhészetekhez
Három készlet van méhészeknek összeállítva, egy 4,5 J-os készülék köré, 12 V-os, 230 V-os vagy napelemes változatban.
A méhészetek védelmének megvannak a saját követelményei:
- A nyomvonal rövid, de a helyszín elszigetelt – innen a napelemes változat, amely hetekig felügyelet nélkül működik.
- A medve a fő célpont, ezért a teljesítmény és a sorok sűrűsége számít, nem a hossz.
- A kerítés a méhesszel együtt költözik, ha vándorméhészként dolgozunk.
Milyen hosszút válasszunk
A névben szereplő hosszúság a zsinór hossza, nem a kerület. Vadállatoknál, 4–5 sorral, a szükséges zsinór a kerület négy-ötszöröse:
Egy 400 m-es kerület négy sorral 1600 m zsinórt igényel. Számoljunk bőkezűen – ezeknél a kerítéseknél a vezetéktartalék olcsóbb egy további kiszállásnál.
Mit nem tartalmaznak a készletek
A tápforrást a tápforrás nélküli változatoknál (a készülék 12 V-on működik), és az oszlopokat. Vadállatoknál, kitett nyomvonalakon robusztus oszlopokat válasszunk – szögacélt vagy T-oszlopot –, ne műanyagot.
Gyakori kérdések
Miért nem elég a háziállatokhoz való készlet?
Három okból. A vadállatok nem ismerik előre a kerítést, és mozgás közben találkoznak vele, így egyetlen érintkezésnek is elrettentőnek kell lennie. A vastag szőr és a zsírréteg, főként a medvénél és a vaddisznónál, jelentősen csökkenti az impulzus hatását. A mechanikai igénybevétel pedig sokkal nagyobb: a kerítés ütéseket kap, nem érintéseket. Innen a nagyobb, 4,5–7,2 J-os teljesítmények.
Hány sor zsinór kell a vaddisznók ellen?
3–4 sor, az alsónak pedig nagyon közel kell lennie a talajhoz – a vaddisznó alatta bújik át, nem fölötte. Az alsó sor valójában a legfontosabb. Ellenőrizzük rendszeresen, hogy a növényzet nem éri-e, mert ott, a talaj közelében nő a leggyorsabban a fű, és lemeríti a rendszert.
Milyen villanypásztor hatékony a medvék ellen?
Egy „sűrű” kerítés: 4–5 sor kis távolságokkal egymás között, nagy teljesítményű készülék és komoly földelés. A medve mászik és nyom, ezért a sorok közötti nagy közök nem állítják meg. Méhészetekhez külön készletek vannak, éppen erre az igényre építve.
Miért nem működik a kerítés, bár a készülék erős?
Leggyakrabban a földelés miatt. Az áramkör a talajon keresztül záródik: ha a talaj száraz vagy fagyott, az impulzus nem jut vissza a készülékhez, az állat pedig semmit sem érez, még akkor sem, ha a teszter feszültséget mutat a vezetéken. Az erős készülékeknél használjunk több, egymástól távol elhelyezett földelőrudat, olyan területen, amely nedves marad.
Melyik készletet válasszam a méhészetem védelmére?
Három, méhészeknek szánt készlet van, egy 4,5 J-os készülék köré építve, 12 V-os, 230 V-os vagy napelemes változatban. Elszigetelten elhelyezett méhészeteknél a napelemes változat általában a legpraktikusabb, mert hosszú ideig felügyelet nélkül működik. Méhészeteknél a teljesítmény és a sorok sűrűsége számít, nem a nyomvonal hossza.
Milyen hosszú készletre van szükségem?
A névben szereplő hosszúság a zsinór hossza, nem a kerítés kerülete. Vadállatoknál, 4–5 sorral, a szükséges zsinór a kerület négy-ötszöröse: egy 400 méteres nyomvonal négy sorral nagyjából 1600 méter zsinórt igényel. Számoljunk bőkezűen – ezeknél a kerítéseknél a vezetéktartalék kevesebbe kerül, mint egy további kiszállás.
Milyen vezetéket és oszlopokat használjak?
Vadállatoknál fokozott mechanikai szilárdságú vezetéket válasszunk – 330–590 kg-os kötelet vagy 130 kg-os zsinórt –, mert a kerítés ütéseket kap, nem érintéseket. Az oszlopoknak robusztusnak kell lenniük: szögacél vagy T-oszlop, nem műanyag, főként kitett nyomvonalakon vagy egyenetlen terepen.
Veszélyes a villanypásztor a vadállatokra?
Nem. Az impulzus rövid, és úgy van méretezve, hogy elrettentő legyen, nem sebző – pontosan úgy, mint a háziállatoknál. A kerítés szerepe, hogy az állat megtanulja elkerülni a területet, nem az, hogy megsérüljön. A nyomvonalat azért jelöljük figyelmeztető táblákkal ott, ahol személyek is elhaladhatnak.
